Lisztérzékenység, egy új civilizációs betegség

A lisztérzékenység a leggyakoribb felszívódási zavar, megelőzni nem lehet és a felismerése is nehéz, főleg ha felnőtt korban alakul ki. Pedig ha nem diagnosztizálják, súlyos tüneteket, akár meddőséget is okozhat.

A lisztérzékenységet az egyes gabonafélékben (búza, rozs, árpa) található anyag, a glutén idézi elő. Dr. Juhász Márk gasztroenterológus szakorvos szerint részben civilizációs betegségnek tekinthető, de azért is nő az érintettek száma, mert ma már egyre gyakrabban fedezik fel ezt a betegséget. Az elmúlt 15 évben ugyanis egyszerűsödött a diagnosztizálás, már egy vérvétel is elegendő ehhez. 

 Mivel még nem tudják pontosan, hogy mitől és hogyan alakul ki a lisztérzékenység, nem lehet megelőzni. Annyi biztos, hogy közrejátszik a genetikai hajlam. Kimutatták ugyanis, hogy egy lisztérzékeny ember első fokú rokonainak (fia, lánya, testvére) 20-25 százalék esélye van a betegségre, vagyis csak minden negyedik, ötödik közeli hozzátartozó lesz beteg. Tévhit tehát, hogy egy lisztérzékeny embernek mindenképpen lisztérzékeny lesz a gyermeke. 

A lisztérzékenységgel kapcsolatban több más tévhitről is beszámolt dr. Juhász Márk. Ezek egyike például, hogy ez a betegség allergia. A gasztroenterológus elmondta, hogy inkább intoleranciáról van szó. Tévhit az is, hogy csak gyerekkorban alakulhat ki. Egyre többen felnőttként lesznek betegek, ráadásul többségüknél nem a gyermekkorban jellemző hasi tünetek (haspuffadás, krónikus hasmenés, hasi fájdalom) jelentkeznek, hanem például vashiányos vérszegénység, csontritkulás, vagy ismétlődő vetélés. Többször évek telnek el, míg kiderül, hogy lisztérzékenység áll ezen betegségek mögött, tehát a kezdeti tünetek megjelenésétől számítva gyakran évekig nem diagnosztizálják. Az is tévhit, hogy ki lehet nőni a lisztérzékenységet. Sajnos ez sem igaz, a betegeknek életük végéig tartaniuk kell a gluténmentes diétát. 

A lisztérzékenységre jelenleg nincs gyógyszer, egyetlen kezelési módja a szigorú gluténmentes diéta. Ha ezt nem tartják, járászavart, egy viszketéssel és hólyagos elváltozásokkal járó bőrbetegséget (Duhring betegség), sőt kivételes esetben rosszindulatú daganatot is okozhat. Hosszútávú szövődmény lehet még a csontritkulás és a fogamzóképesség mindkét nemet fenyegető zavara. Fokozottan ajánlott figyelni az 1-es típusú cukorbetegeknek, az autoimmun pajzsmirigygyulladásban és a Down-kórban szenvedőknek, ők ugyanis a rizikócsoportba tartoznak. 

A lisztérzékenyek nem ehetnek búzából, rozsból, árpából készült ételeket, tehát az ilyen kenyereket és a többségében búzalisztből készült tésztákat, süteményeket is kerülniük kell. Speciális lisztet kell beszerezniük, ezzel kell elkészíteniük minden tészta- és kenyérfélét. Az alapanyagok drágábbak és nem mindenhol szerezhetők be, ez főleg kistelepüléseken okoz gondot. A lisztérzékeny gyerekek például nem étkezhetnek az iskolai menzán, de még egy vendégségben sem ehetnek szabadon.

Ha a lisztérzékeny beteg szervezetébe glutén kerül, immunrendszere megtámadja a fehérjét. Ez a folyamat károsítja a bél nyálkahártyáját, így lehetetlenné válik a létfontosságú tápanyagok felszívódása, ami alultápláltsághoz is vezethet.

A cöliákia (lisztérzékenység) nevű betegségben szenvedőknél a glutén hatására a beteg saját immunrendszere megtámadja a beleket. Idővel a károsodás miatt nem tudnak felszívódni a fontos tápanyagok, így a betegeknél hajhullással, depresszióval és törékeny csontokkal járó vitamin- és ásványianyag-hiány alakul ki.

Jelenleg az egyetlen kezelés a glutént tartalmazó élelmiszerek, a búza és más gabonafélék kerülése, de kaliforniai tudósok vizsgálják a KumaMax nevű enzimet, amely képes lebontani a glutént. 

Laboratóriumi körülmények között az enzim, melyet egyes japán hőforrásokban élő baktériumokból vontak ki, a cöliákiát kiváltó fehérje több mint 95 százalékát ártalmatlanná tette. A szakemberek szerint a gyógyszer a gluténérzékenységet csökkenti. Embereken még nem próbálták ki, a kutatók szerint ez lesz a következő lépés.

A fent említett kaliforniai kutatócsoport nem az egyetlen, amely enzim alapú tablettát kísérel meg előállítani. A korai eredmények szerint önkénteseknél a tablettát szedő csoport tagjainál kevésbé károsodott a vékonybél, mint a placebót kapóknál. Végleges megoldást nem jelent ugyan, de mindenképpen javítja a betegek életminőségét.

WebMD

A lisztérzékenység fokozhatja a migrén kockázatát

Peter Green, a New York-i Columbia-egyetem kutatója elmondta, hogy a cöliákiások között több lehet a migrénes beteg.

A vizsgálatban 502-en vettek részt, 118 cöliákiás, 111 gyulladásos bélszindrómában szenvedő, és 25 gluténérzékeny beteg, valamint 178 egészséges kontroll személy. A kutatók kikérdezték a résztvevőket klinika, demográfiai és étrendbeli jellemzőkről is, valamint a fejfájásuk típusáról és gyakoriságáról.

Eredmény: a cöliákiások, a gluténérzékenyek és a gyulladásos bélszindrómában szenvedő betegek több migrénes fejfájásról számoltak be, mint az egészségesek. Krónikus fejfájása volt a cöliákiások 30 százalékának, a gluténérzékenyek 56 százalékának, a gyulladásos bélszindrómában szenvedő betegek 23 százalékának, és az egészségesek 14 százalékának.

Egyes betegek a gluténmentes étrendre való váltás után ritkább és enyhébb migrénről számoltak be.

Az emberek oly sok természetes gyógymódot kipróbálnak a migrénjükre, kerülik a vörösbort és a csokoládét. Miért ne próbálkozhatnának a glutén elhagyásával is? – teszi fel a kérdést a kutató.

Forrás: WebMD

Kutatások már azonosítottak a négyes számú kromoszómán egy a cöliákiával összefüggő genetikai területet. Most ugyanez a kutatócsoport hét új genetikai területet talált, ami a cöliákia fokozott kockázatával áll kapcsolatban. Ebből a hét mutációból hatról derült ki, hogy az immunválaszt szabályozza.

Nature Genetics, March 2, 2008 advance online edition.